A gyermekkori hallásvédelem sürgető kérdésére hívták fel a figyelmet március 3-án, a Hallás Világnapja alkalmából rendezett sajtótájékoztatón, melyet a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat szervezett a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájával, az MTA Akusztikai Osztályközi Állandó Bizottságával és a Műegyetemmel karöltve.
A vizsgált hazai gyerekrendezvények háromnegyede veszélyes zajszintet ért el. A WHO előrejelzése szerint 2030 után a halláskárosodás lesz az egyik leggyakoribb fogyatékosság a világon. Hazai szakértők kidolgozták a hatlépcsős zajkockázati rendszert, és ismételten sürgették a gyermekek zajterhelésének jogszabályi rendezését.
Többéves szakmai munka
Dr. Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke elmondta: a szervezet 15 éve foglalkozik a témával. Hosszú évek óta együttműködnek a Semmelweis Egyetem orvosaival, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakembereivel, valamint a Magyar Tudományos Akadémia illetékes testületeivel. „Több éve dolgozunk azon, hogy a gyermekek hallásvédelme megfelelő jogszabályi keretet kapjon, de eddig nem sikerült érdemi előrelépést elérnünk” – mondta, hozzátéve, hogy a cél nem a rendezvények ellehetetlenítése, hanem a gyermekek egészségének védelme. Megjegyezte, már több politikust sikerült a törvénytervezet mellé állítani mind Magyarországon, mind az Európai Unióban.
Mit mutattak a mérések?
Dr. Gáborján Anita fül-orr-gégész, audiológus, egyetemi docens (Semmelweis Egyetem) előadása sokkoló adattal indult: a WHO becslése szerint világszerte több mint 1 milliárd fiatal hallása van veszélyben. Magyarországon korábban nem történt átfogó, erre vonatkozó mérés. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat kezdeményezésére az elmúlt években szakemberek bevonásával széles körű kutatás indult a gyerekrendezvények zajterhelésének vizsgálatára. Összesen 21 rendezvényen végeztek méréseket. A vizsgált rendezvények háromnegyede a veszélyes, kockázatos kategóriába tartozott. A szakember hangsúlyozta: már egy-egy jelentős zajterhelés hatására is károsodhatnak a belső fül szőrsejtjei. Ezek roncsolódása visszafordíthatatlan folyamat, amely maradandó halláskárosodáshoz vezethet. A túlzott zaj emellett fülzúgást, koncentrációs nehézségeket és más egészségügyi problémákat is okozhat.
Hatlépcsős zajkockázati rendszer
Dr. Márki Ferenc villamosmérnök, egyetemi docens, a BME Akusztikai és Stúdiótechnikai Laboratóriumának vezetője, az MTA Akusztikai Osztályközi Állandó Bizottság elnöke ismertette: az eredmények alapján a szakemberek létrehoztak egy hatlépcsős zajkockázati rendszert. A javasolt rendszer 6 színkategóriába sorolná a rendezvényeket, a zajterhelés mértéke alapján. A cél nem a tiltás, hanem a tájékoztatás, hogy a szervezők és a látogatók pontos képet kapjanak arról, milyen hangerőre számíthatnak egy-egy eseményen.
A WHO is felfigyelt a magyar szakemberek munkájára, és lehetőség nyílt a „Make Listening Safe” kampányhoz való csatlakozásra. 2025-ben Genfben egyeztettek a szakértők arról, hogyan lehetne hatékonyabban megóvni a fiatalok hallását.
A megelőzés jelentősége
Prof. dr. Tamás László PhD., a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika igazgatója hangsúlyozta: a hallás az egyik legfontosabb érzékszervünk – ugyanakkor jóval több annál: alapvető szerepet játszik a beszédfejlődésben, a tanulásban, az életminőség megőrzésében is. A hallás- és beszédfejlődés elmaradása egész életre kiható következményekkel járhat. A szakember szerint a gyermekeket nem lenne szabad indokolatlan zajterhelésnek kitenni. Egy átfogóbb szabályozás jelentős lépést jelenthetne a halláskárosodás megelőzésében.
Prof. dr. Hacki Tamás fül-orr-gégész, egyetemi tanár (Regensburgi Orvostudományi Egyetem, Semmelweis Egyetem), az MTA külső tagja kiemelte: a halláskárosodás megelőzésének alapja a zajártalom kerülése, a vírusfertőzések megelőzése, valamint a védőoltások felvétele. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy a veleszületett és a perinatális korban szerzett cytomegalovírus-fertőzés a halláscsökkenés leggyakoribb, nem genetikai eredetű oka. A fertőzés megelőzése és időben történő felismerése ezért kiemelt jelentőségű a gyermekkori halláskárosodás visszaszorításában.
Tervek a következő 10 évre
A szakemberek célja, hogy Magyarországon is megszülessen a megfelelő törvényi szabályozás, valamint az, hogy a gyermekkori hallásvédelem kérdése széles társadalmi figyelmet kapjon, és a megelőzés a közgondolkodás részévé váljon. A javaslatok érintik az e-sport- és videójátékokat, a rendezvényeket, az egyéni zenelejátszók használatát, valamint a hallásvédelemmel kapcsolatos tudatosság erősítését. A tervezett intézkedések egy része megvalósult: a köznevelési intézményekben szabályozzák a zenei események maximális hangerejét.
A sajtótájékoztató keretében az újságírók ingyenes hallásvizsgálaton is részt vehettek, valamint megismerhették a különböző zajvédő eszközöket és azok gyakorlati alkalmazását.
FOTÓK: NGYSZ/Munkácsy Barbara